Nos, nagy nehezen de ideért a prológus. És ha észrevettétek időben vagyok! Csak maradjon is így. Nem húzom tovább, csak annyi még, hogy a blog hivatalosan 06. 01-jén nyit, és ha minden igaz ezen a napon fogom hozni az első részt is. Remélem elnyeri tetszéseteket!
Bonnie
PROLÓGUS
Gitárommal a kezemben ültem le az
ágyamra, hisz fogalmam sem volt mit szeretnék. Elővéve laptopomat unottan
nézegettem mit is énekeljek el, amit kísérni fogok egyetlen hangszeremmel.
Minden elém került, de már egyik sem volt újdonság, hisz az összes laptopomon
pihen videón. Aztán megláttam egy dalt, rákattintottam, hallgattam, s csak
hallgattam hisz a dallama egyszerűen belemászott a fülembe. Csodálatos volt!
Első dolgom a dal meghallgatása után rögtön az akkordok megkeresése volt, hogy
át tudjam tanulmányozni. Közben folyamatosan a zenére koncentráltam, aminek
szövegé kezdtem megtanulni. Szerencse, hogy kapó vagyok dalszövegekre. Miután
megtaláltam a keresett dolgot, belekezdtem a gyakorlásba. Az üres házat a
gitárom érdekes csengése töltötte be. majd hangom is csatlakozott hozzá. A
kezem gyorsan járt a húrokon, kezdtem felbátorodni, s hiába az, hogy csak én
vagyok a házban, mégis remegett a hangom, mint, amikor szerepelek. Itt még a
laptopom kamerája sincs itt.
Elgyakoroltam
kétszer is, s úgy döntöttem, ezt is felveszem, s megy a többihez egy rejtett
mappába. Mire mindent beállítottam, addigra a szöveget is teljesen tudtam –
hála a jó dallamnak - , így már csak az kellett, hogy felvegyem. Aztán hirtelen
eszembe jutott valami, amit meg akartam valósítani. És talán ez a döntés volt a
legjobb az egész életemben.
